A nemzeti érték megnevezése: Régi magyar gyümölcsfajták kultúrája
Javaslattevő:
Wenckheim Krisztina Városfejlesztési, Kulturális és
Környezetvédelmi Közalapítvány
Gyula
Gyula, 2015. november 22.
A javaslat célja:
A Kárpát-medence mint európai tájegység régi magyar gyümölcsfajtái értéktárának létrehozása, annak elősegítése, a helyi értékek felkutatása és dokumentálása.
A helyi értéktárban, illetve a Magyar Értéktárban a „régi magyar gyümölcsfajták” kategóriája, mint összesítő fogalom és valóságtartam még nem szerepel. A megjelölés magába foglalja a hagyományos gyümölcstermesztés, felhasználás és tradicionális életmód lényeges elemeit, azaz egész kultúráját. Alapítványunk célul tűzte ki és hozzá is látott ezen értékek gyűjtéséhez, kertészeti és egyéb programok szervezéséhez. A cél érdekében Gyulán tankertet hoztunk létre.
Tartalom:
I. A nemzeti érték rövid szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása
II. Indoklás a Magyar Értéktárba történő felvétel mellett.
III. Mellékletek
I. A nemzeti érték rövid szöveges bemutatása
Bevezetés
A középkorban Magyarország Európa jeles gyümölcsös kertje volt, szinte Édenkertként tartották számon. A török után néhány nagy gyümölcsész (pl. Bereczki Máté) munkássága nyomán, habár csak részlegesen, de mégis sikerült helyreállítani az előző kedvező állapotot. A magyar kertészet és a földműves lakosság szorgalma a Kárpát-medence számos területén a legutóbbi időkig megtartott számos régi gyümölcsfajtát. Az elmúlt évtizedek során azonban az ipari társadalmak egyenlősítő, világméretű előretörése jórészt kiszorította ezeket a régi, ipari termelésre kevésbé alkalmas fajtákat. Bár szerencsére néhány nagy gyűjteményben sok száz értékes fajtát megmentettek a génbankokban (például Újfehértón, a Corvinus egyetemen vagy Kovács Gyula pórszombati pomológusnál és más gyűjteményekben), e gyümölcsfajták újbóli széleskörű termesztése még várat magára. Sőt modern világunkban magának a kertészkedésnek a megkedveltetése is embert próbáló feladat.
Saját eddigi munkálkodásunk:
Mintegy 6 éve néhány gyulai kertbarát régi fajta gyümölcsfákkal kezdett el foglalkozni. Gyula városa és a Wenckheim Krisztina Városfejlesztési, Kulturális és Környezetvédelmi közhasznú Közalapítvány kezdettől támogatta a törekvéseket. Először Erdélyben, a Felvidéken, valamint Békés és Zala megyében gyűjtöttünk. Megtanultunk oltani, szemezni. Néhány év múlva létrehoztuk a Régi Gyümölcsfajták Baráti Körét. Hivatásos kertészek és kertészeti cégek is beléptek hozzánk. Beültettünk Gyulán egy 1 hektáros területet régi fajtákkal (az állományunk: 43 fajta alma, 13 körte, 7 cseresznye, 6 sárgabarack, 3 fajta meggy volt a kezdet). Így 3 éve összességében 150 régi fajtájú oltványt ültettünk el. Azóta ez a szám már lényegesen nőtt. Ez a városi tulajdonú terület, a Régi Gyümölcsfajták Kertje egyébként oktató, bemutató és leendő pihenőkert.
Kertünkben 2014. március 22-én, majd 29-én Tündérkertet létesítettünk Gyulán a Kálvária dombnál (hasonlóan, mint azt Kovács Gyula tette a Dunántúlon és szerte a Kárpát-medencében): a város iskolásai számára ültetési gyakorlatot szerveztünk, ahol a diákok örökbe fogadhatták és elültethették a fákat. Azt vállalták, hogy szüleikkel együtt gondozzák, öntözik az oltványokat. Megállapodtunk velük és a szülőkkel, hogy a gyümölcs fele az övéké lesz majd, a másik felét pedig a Kert fenntartására fordítjuk. Közben két középiskolával megállapodást kötöttünk diákok számára önkéntes kerti munka végzésére.
Emellett Gyulán több tankertet is létrehoztunk a Baráti Kör tagjainak magántulajdonú kertjében. Itt is oktatjuk barátainknak a hagyományos kertészkedés műfogásait (például vadalanyok nevelését, alanyok előkészítését a nyári szemzésre, kis faiskolák működtetését, a növekvő fák gondozását). Így akarjuk bevonni mindazokat, akik kedvet éreznek a kertészkedéshez. E célból két alkalommal megyei oltási gyakorlatot is rendeztünk nagy részvétellel. Az összejövetelre távolabbi vidékekről is érkeztek érdeklődők. Egyszer pedig a gyakorlatot Kalotaszegen (Magyarvalkón) tartottuk igen nagy érdeklődés mellett. Számos más erdélyi településről is eljöttek az oltást megtanulni.
Már évekkel ezelőtt indíttatást éreztünk arra, hogy Gyulán kívül is terjesszük ezt a hasznos foglalatosságot. Kalotaszeg, Udvarhely-szék és más erdélyi tájak, a távoli magyar vidékek is lehetőséget, inspirációkat adtak. Kalotaszeg református lelkészei és a gyülekezetek körében pedig 2011-ben javasoltuk módszerünk alkalmazását a régi egyházközségek és iskolák mintájára („létesítsünk tankerteket !”- írtuk a lelkészeknek).
Céljaink, módszereink
1. A gyulai Régi Gyünölcsfajták Kertjében és a többi gyulai tankertben bemutatjuk a régi
fajtákat. Gyakoroltatjuk az oltást, szemzést, oltvány nevelést és a gyümölcsfák
gondozásának módszereit. Az oktatást a Békés megyei lakosok és a Kárpát-medence más
területeiről jelentkező érdeklődők számára tartjuk.
A gyulai kertjeink iskolások számára is gyakorló terepet jelentenek. Két középiskolával
szerződésünk is van önkéntes munkára.
2. Biztatjuk a leendő kertbarátokat, hogy hozzanak létre településükön tankerteket a helyi
önkormányzat, az egyházak és az iskolák segítségével, ahogy azt a régiek tették. Célszerű
egy Baráti Kört alakítani a még fellelhető hozzáértőkből, kertészekből és azokból, akik
most szeretnék kezdeni (vagy újrakezdeni) a kertészkedést. Párhuzamosan természetesen
célszerű a magánkertekben is elkezdeni a hagyományos kerti munkát.
3. Tanácsot adunk, segítséget nyújtunk az alakuló csoportoknak. Megmondjuk,
kik azok a segítők, akik földrajzi közelségben laknak. Például legutóbb azt tanácsoltuk egy
jakabfalvi székelynek (Kászonszékben), hogy inkább forduljon segítségért az udvarhelyszéki
Énlakán élő neves pomológus, nyugalmazott kántortanítóhoz, nem kell a távoli
magyarországi Gyulára jönnie.
4. Folyamatosan gyűjtünk, a fajtákat írott és internetes formában dokumentáljuk.
Honlapunkon folyamatosan kapcsolatot tartunk a jövendő és jelenlegi kertészkedőkkel.
II. Indokolás a Nemzeti Értéktárba történő felvételre
A Kárpát-medencében a talaj, az éghajlat és a termelési kultúra együttesen a gyümölcsökben olyan minőséget és biológiai választékot hozott létre az évszázadok folyamán, hogy mindez az egész emberiség számára (de leginkább saját magunk számára) megőrzendő és újra méltóképpen értékelendő. A Magyar Értéktár megfelelő hely és mód ezek megbecsülésére. Célszerű lenne nem csak az egyes fajtákat bevenni az értéktárba, hanem így tágítani a kategóriát: „Régi magyar gyümölcsfajták kultúrája”. Ezáltal a régi fajtákhoz kapcsolódó sok évszázados termesztési és felhasználási kultúrát is felölelné a fogalom. Természetesen világosan látszik néhány fogas kérdés, melyek megválaszolása nem lesz könnyű Például: mi számít magyar fajtának? Időben és térben meddig kell kiterjeszteni a fajtáknak és magának a legszélesebb értelembe vett „kultúrának” a fogalmát? Munkahipotézisként ajánljuk, hogy azok a fajták, termesztési és felhasználási módok kerüljenek be a Nemzeti Értétárba, melyek évszázadok óta honosak a Kárpát medencében a magyarság körében.
III. Mellékletek:
1. Információs források
2. Támogató vélemények
3. Régi magyar gyümölcsfajták (illusztráló felsorolás és képek)
1.sz. Melléklet
Információs források:
Irodalom:
1.Ambrus Lajos: Történeti almáskertek – Göcsej és Őrség almái (In: Ambrus Lajos, Darázsi
Zsolt, Dóka László, Halász Elemér, Kovács Gyula, Szakné Bor Tímea: Őrség és
Göcsej hagyományos almafajtái Göcsej Természetvédelmi Alapítvány, 2014)
2. Bereczki Máté: Gyümölcsészeti vázlatok I-IV. Arad, 1877.
3. Brózik Sándor-Regius János: Almástermésűek, Budapest, 1957.
4. Brózik Sándor: Csonthéjastermésűek, Budapest, 1969.
5. Mohácsy Mátyás: Gyümölcstermesztés házi- és háztáji kertekben (hetedik kiadás)
Budapest, 1975.
6. Nagy-Tóth Ferenc: Régi erdélyi almák, Kolozsvár, 1998.
7. Nagy-Tóth Ferenc: Régi erdélyi körték és egyéb gyümölcsök, Kolozsvár, 2006.
8. Surányi Dezső: Gyümölcsöző sokféleség (biodiverzitás a gyümölcstermesztésben),
Cegléd, 2002.
9. Surányi Dezső:Régi magyar ellenálló gyümölcsfajták. Biofüzetek 21., Budapest, 1988.
10. Szávai Márton: Falusi kisgazdaságok gyümölcstermesztése Etéd és Énlaka térségében (In:
Mesterségek a székely közösségekben, Székelykeresztúr, 2010.)
11. Veres Emese (szerk): „A táji adottságokhoz alkalmazkodó, a Kárpát-medencében régóta
termesztett gyümölcsfajták megőrzésében való együttműködésről” NÖDIK 2014.
Újságcikkek, internetes háttéranyag:
AMBRUS LAJOS: Batul | Food & Wine
www.foodandwine.hu/2012/07/15/ambrus-lajos-batul/
AMBRUS LAJOS: Pomona Hungarica 2. | Food & Wine
www.foodandwine.hu/2012/04/09/ambrus-lajos-pomona-hungarica-2/
AMBRUS LAJOS: Ősi fajták, pamuk- és bárányfarkú | Food & Wine
www.foodandwine.hu/2014/08/26/osi-fajtak-pamuk-es-baranyfarku/
Aranyalma és zengőkörte – 2013. augusztus 6., kedd – Háromszék
www.3szek.ro/load/cikk/62285/aranyalma_es_zengokorte
Dr. Görgényi Ernő honlapja
www.gorgenyierno.hu/index.fcgi?rx=&item=&akadaly=&nyelv=hu&menuparam3=1&menuparam_5=1471&type=5
Harmadik alkalommal rendeztek Kárpát-medencei tündérkert …
www.kormany.hu/hu/foldmuvelesugyi-miniszterium/kornyezetugyert-agrarfejlesztesert-es-hungariku..
Kertészkedjünk! (Gyula, 2014. március 20.) – Gyula Város
www.gyula.hu/index.fcgi?rx=&nyelv=hu&menuparam19=293&menuparam_21=218&mtitle=Kert%E9szkedj%FCn..
[PDF] 2014/2. szám – Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat
www.mnvh.eu/sites/default/files/mozaik_2014_2_online.pdf
LEGENDÁK Békés megye népszerűsítéséért és fejlődéséért …… Közel tíz éve
egy elhivatott társaság jött össze Gyulán, amely a nagy elődök példájára a régi
gyümölcs- fajtákkal kezdtek … szabású gyűjtést és ahhoz csatlakozóan egy oltási
gyakorlatot. …. Pocsay Gábor – Török Zsófi – Szűcs Gergely – Pomázi Ferenc.
Növényi Diverzitás Központ/NöDiK | Facebook
hu-hu.facebook.com/NovenyiDiverzitasKozpont
Reformatus.hu | Hajtson a föld gyümölcsfát!
reformatus.hu/mutat/9092/
Surányi Dezső – Régi magyar ellenálló gyümölcsfajták
www.kincseslada.hu/gaia/content.php?article.23
Tündérkertek nyílnak Székelyföldön
uh.ro/itthon/civilek/16724-tunderkertek-nyilnak-szekelyfoldon
2. sz melléklet
Támogató vélemények
Prof. Dr. Végvári György (University Corvinus, Faculty of Horticultural Science):
Kovács Gyula pomologus ajánlása
3. sz Melléklet.
Régi magyar gyümölcsfajták a Kárpát-medencében (példák)
(a nevek után a település nevek a saját gyűjtést jelzik,
a tájegység megjelölés pedig az előfordulásra utal)
Alma:
Balogh Arankája
Batul (Erdély)
Bánffy Pál (Erdély)
Bor
Bőr (Őrség)
Citrom (Erdély)
Cigány (Gyula)
Csetertes (Magyarvalkó)
Csörgő (Erdély, Göcsej)
Daru (Békés)
Eper (Őrség)
Gyógyi piros
Húsvéti rozmaring
Jász vadóka
Kisasszony (Őrség)
Kecskeméti vajalma
Piros édes (Őrség)
kormos (Békés)
Leánycsecsű
Metélőalma
Nyári csíkos fűszeres
Páris (Erdély)
Pázmán
Pónyik (Erdély)
Rétes (Őrség)
Szentiványi
Sikulai
Sóvári (Szilágyság)
Szercsika
Tányér
Téli pogácsa
Tök (Őrség)
Török Bálint (Békés)
Vájdling (Békés)
Vilmos császár almája
Körte:
Árpával érő
Bakszar
Búzaérő
Erdei vaj
Gyöngy (Gyula)
Hébér
Ilonka
Kedves
Nyakas
Makária
Mézes
Nyári Kálmán
Nyári cukor
Sózó
Tüskés
Tehénláb
Vérbélű
Zabérő
Zelenka (Felvidék)
Téli Kálmán (Bon Chretien d’hiver)
Szilva:
Besztercei (Békés)
Bódi (Békés)
Búza érő (Göcsej)
Duránci
Hosszúszárú (Őrség)
„Nemtudom szilva” (Felső-Tiszavidék
Penyigei
Sárga ringló (Békés)
Veres (Békés)
Veréborrú (Békés)
Potyó (Tiszántúl)
Őszibarack:
Parasztbarack
Kajszi:
Magyar kajszi
Gönci magyar kajszi
Rózsa
Meggy:
Pándy
Cigánymeggy
Cseresznye:
Badacsonyi óriás
Májusi hosszúszárú
Nagydisznódi (Erdély, Nagydisznód)
Ölyvedi fekete
Piros hólyagos
Sárga
Szomolyai rövidszárú
Századok alatt „magyarrá lett„ gyümölcsfajták, melyek így e kultúrkörhöz tartoznak:
Alma:
Arany pármen
Drap d’or (=aranyszövet, Énlaka /”drapdúr”/)
London pepin
Masánszki
Körte:
Acranchesi jó Lujza
Császár (Doyenné)
Esperen Bergamottja
Serres Oliver
Társulati esperes (Doyenné du comice)
Téli esperes
Képek saját gyüjtésünkből, munkáink
1. ábra Drap d’Our
2. ábra Batul (Énlaka)
3. ábra Török Bálint
4. ábra Gyöngykörte
5. ábra Vajalma
6. ábra Pogácsa alma
7. ábra Tányér alma
8. ábra Nemes sóvári
9. ábra Sikulai
10. ábra Selyem
11. ábra Pónyik
12. ábra Parmen
13. ábra London Pepin
14. ábra Kormos alma
15. ábra Kilós körte
16. ábra Jonathan
17. ábra Gusztáv
18. ábra Eperalma
19. ábra Csetertes
20. ábra Citromalma
21. ábra Bereczky Birs
22. ábra Batul (Magyarvalkó)
23. ábra Bánfi piros
25. ábra Arany renet
26. ábra Zsíralma
27. ábra öreg körtefa Magyarvalkó
28. ábra Batul alma Magyarvalkó
29. ábra gyömölcsfa megmentése átoltással
30. ábra pisztráng körte
31. ábra nemes sóvári
32. ábra fajta azonosítás érésidőben
33. ábra oltási gyakorlat 2013.
34. ábra Oltási gyakorlat 2014
35. ábra Pórszombaton összekészített oltványaink szállításra várva